Gyakori kérdések | Doktoranduszok

A fokozatszerzési eljárás a doktori szigorlat letételéből, valamint a doktori disszertáció benyújtásából és megvédésből áll. A doktori szigorlat a fokozatszerzési eljárásban részt vevő doktorjelölt tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája. A doktori értekezés a doktorjelölt által készített írásmű vagy munka, amellyel a doktorjelölt a doktori fokozatszerzési eljárás során bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes. A fokozatszerzési eljárás legfeljebb 2 éves időtartamú lehet, amely alatt minden kapcsolódó követelményt teljesíteni kell, máskülönben az eljárást fokozatszerzés nélkül megszüntetik.

A fokozatszerzési eljárás megindítása és lefolytatása jelentősebb költséggel jár az állami ösztöndíjas doktori hallgatók felé is. Az eljárás megindításának díja 30.000 Ft, a lefolytatásé 130.000 Ft, az intézmény képzésében való részvétel nélkül kezdeményezett doktori eljárás esetén pedig további 60.000 Ft habitusvizsgálati díjat is kell fizetni. A költségek a Neptun tanulmányi rendszeresen kerülnek kivetésre.
Az említett költségek alól kedvezményt nyújt, hogy a doktoranduszi tanulmányok, azaz a hallgatói jogviszony alatt megindított fokozatszerzési eljárás díjmentes.

A doktori szigorlat során egy főtárgyból és két melléktárgyból kell sikeres vizsgát tenni. A vizsgatárgyakat a jelölt választja ki, a mindenkori szigorlati tárgyak listája a kari honlapon elérhető. Kérvény útján lehetőség van egyéni tematikájú melléktárgyat is kérni.

A doktori fokozat megszerzésének követelménye legalább 2 referált publikáció a doktori értekezés témájában, de az ennél alaposabban publikált kutatási eredményekkel alátámasztott doktori disszertáció benyújtása előnyt jelenthet.

Már a doktori fokozatszerzési eljárás megindításának feltétele legalább egy középfokú (B2) és egy alapfokú (B1) nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása. Megkötés, hogy az egyik - legalább középfokú - bizonyítványnak angol, német, francia, orosz, spanyol vagy olasz nyelvtudást kell igazolnia, míg a másik elismertetni kívánt idegen nyelvnek tudományos tevékenység folytatásához szükséges szaknyelvi fogalomrendszerrel és szókinccsel kell rendelkeznie.

Referáltnak tekintendők a Doktori Iskola által szabályzatban elismert tudományos folyóiratban vagy kötetben megjelent publikációk. A Doktori Iskola az impakt faktor listán szereplő kiadványok mellett a Computing Reviews, a Mathematical Reviews, a Zentralblatt für Mathematik, a Compuscience és a Referativnij Zsurnal által referált folyóiratokat ismeri el. Kérvény által, egyedi döntés útján van lehetőség egyéb publikációk elismertetésére is.

Az impakt faktor a folyóiratok cikkeinek közepes citációs értéke, melyet évente határoznak meg az előző két év idézettségi adatai alapján. A folyóiratok impakt faktora tehát annak a mértéke, hogy milyen gyakran idézik a tárgyévben a folyóiratnak a megelőző két évben megjelent "átlagos cikkét". Az impakt faktor segít megítélni a folyóiratok relatív fontosságát, különösen az ugyanazon szakterületen működő többi folyóirat között.
Az impakt faktort úgy számítjuk ki, hogy a folyóirat előző két évben publikált cikkeire a tárgyévben kapott idézetek számát elosztjuk a folyóiratban az előző két évben publikált cikkek számával.

Magyar Tudományos Művek Tára. A magyar kutatók ide töltik fel közleményeik metaadatait. Egyetemi, illetve általánosságban az országon belüli pályázatok, minősítések esetén az innen kinyert adatok számítanak mérvadónak, mind egyéni, mind intézményi szinten. A MTMT-ben a doktoranduszoknak is kötelező rendszeresen frissíteniük publikációs adataikat.

A doktori munkáról a benyújtása előtt az értekezés előzetes tudományos értékelésére a téma szerinti tudományos szakterülettel foglalkozó tanszék kutatóhelyi vitát ("házi védést") szervez. A kutatóhelyi vitáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A doktori értekezés módosítására ezt követően még lehetőség van, majd a disszertációról két opponens írásos bírálatot készít. Amennyiben az opponensek véleménye pozitív, a doktori értekezés védésre bocsátható. A doktori értekezést bírálóbizottság előtt, nyilvános vitában kell megvédeni, amelyre csak a sikeres szigorlatot követően kerülhet sor. A védésen a doktorjelölt kb. 20 percben ismerteti eredményeit, majd a bizottság tagjai és az írásos bírálók, valamint a jelenlévők kérdéseket tehetnek fel. A védés időtartama általában másfél - két óra; a védésről jegyzőkönyv készül.
A bírálóbizottság a dolgozatot és a védést értékeli, a PhD fokozat minősítését a disszertáció és a szigorlat értékelése határozza meg 2:1 arányban.

Az elérhető egyetemi és kari ösztöndíjakat a Kari Doktorandusz Képviselet oldalán összesítettük.

A Doktori Iskola támogatja, hogy doktoranduszai eredményeiket neves konferenciákon mutassák be, valamint folyóiratokban publikálják. A költségek teljes összegére támogatás kérvényezhető ilyen esetekben a Doktori Iskolánál.

Az akár már az alap- és mesterszakos tanulmányokból is ismert Erasmus, Erasmus Plusz, Erasmus Mundus, valamint a CEEPUS és Campus Hungary együttműködések keretében rövidebb és hosszabb összefüggő tanulmányutak, szakmai gyakorlatok és félévées részképzések is finanszírozhatóak. Az EIT ICT Labs doktori iskolája üzleti és vállalatirányítási részképzést és tudományos kapcsolati-háló építést támogat, amelynek keretében szintén lehetőség van földrajzi mobilitásra is. Ezeken túlmenően egyetemközi megállapodások keretében is lehetőség van mobilitásra.

A Nemzeti Felsőoktatási Törvényben az állami ösztöndíjasokra vonatkozó hallgatói nyilatkozat, valamint annak részeként a kötelező hazai munkaviszony, mint sajátos feltétel hatálya a doktori képzésben részt vevőkre nem terjed ki.

A doktori képzés nem minősül munkaviszonynak, így ezzel nem teljesíthetőek a kötelező hazai munkavállalás keretében ledolgozandó évek. A PhD képzés alatt fennálló társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszony azonban megfelelő lehet, amely akár doktorandusz munkaszerződéssel kari projektben való kutatás-fejlesztési részvétellel vagy külső munkahellyel is keletkezhet.

A doktoranduszoknak nincsen kötelező munkaidejük (tehát szabadságuk sincs), és az elvárások is eltérőek lehetnek. A kérdésben a témavezetővel, adott esetben a tanszékvezetővel érdemes egyeztetni.
Külső munkahely esetén a Doktori Iskola az állami ösztöndíjas doktorandusszal és témavezetőjével három oldalú megállapodást köt a tanulmányi terv teljesítéséhez, illetőleg fokozatszerzéséhez kapcsolódó jogokról és kötelezettségekről. Ez a megállapodás tartalmazhatja a doktori hallgató heti időbeosztását is.

Nem kötelező, mindazonáltal a legtöbb nappali tagozatos doktorandusz heti 4 tanórányi oktatási feladatot ellát, amiért 8 kreditet és doktorandusz munkaszerződés keretében pénzbeli juttatást kap.

Igen, a doktoranduszok is rendelkeznek hallgatói jogviszonnyal, tehát a kollégiumi felvételi eljárásra jelentkezhetnek a szociális és a szakkollégiumokban is. Az ELTE körülbelül 70 doktorandusza lakik kollégiumokban.

Az egyetemen a doktoranduszokat és doktorjelölteket a viszonylag friss szerveződésnek számító (2013-ban megalakult) Informatikai Doktorandusz Képviselet és az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat képviseli.
Országos viszonylatban a doktori hallgatók érdekeit a Doktoranduszok Országos Szövetsége jeleníti meg, amely 2012 óta már köztestületi formában működik. Informatikus doktoranduszok részére ajánljuk a DOSz Matematikai és Informatikai Tudományok Osztályát is, amely tevékenységét elsősorban az érintett tudományterületek doktoranduszainak konferenciákkal és pályázatokkal kapcsolatos tájékoztatására, tudományos fórumok szervezésére és kapcsolatépítési lehetőségek biztosítására összpontosítja.